Header image  

"Aki dudás akar lenni..."

ENGLISH

 
 
    főoldal
 

Vitéz László

Köszönet Kemény Henriknek, aki kezén éltetve ránk hagyományozta ezt a figurát!

vitez1  

 

Ajánlók

 

Szükségünk van olyan szerethető példaképekre, akik legalább képzeletünkben vagy akár a bábszínházban jól elagyabugyálják azt, aki rosszat tesz velünk s a világgal. S ez a valaki most itt van s nemes egyszerűséggel csak Vitéz Lászlónak hívják! A hagyományos vásári bábjátékban a pirossapkás, vidám fickó palacsintasütőjével tanítja móresre az ördögöket és magát a halált is. Sziporkázó, életvidám kesztyűs bábjáték ez, melyet a vásári mutatványok előznek meg. Ki Vitéz László, szó szerinti „jobb keze” történetünkben? Nem más, mint Pályi János, aki ebben az előadásban nyújtott alakításáért számos nemzetközi és hazai fesztiválon a legjobb bábjátékos díját nyerte el.

 

A tradícionális vásári bábjátékban pirossipkás, vidám fickó palacsintasütőjével tanítja móresre az ördögöket és magát halált is. Sziporkázó, életvidám kesztyűs bábjáték, melyet vásári mutatványok előznek meg. Még az is kiderülhet, hogy a közönség soraiban zsonglőrtehetségű gyerekek foglalnak helyet. Az előadásban nyújtott alakításáért Pályi János számos nemzetközi és hazai fesztiválon a legjobb bábjátékos díját nyerte el.

"Pályi János pedig a legkiválóbb bábszínészek közé tartozik. Vitéz László-játéka azért reveláció, mert miközben gondosan megőrzi az eredetit, tovább is építi a saját szája ízének megfelelően."
(Bóta Gábor színkritikus)

 



 

 

A Vitéz László vásári bábjáték történetéről:

A magyar vásári bábhagyomány két bábhőst jegyzett fel: Vitéz Lászlót és Paprika Jancsit.
Nincs hiteles forrás történetük kezdeteiről, hogy eldöntsük melyik volt előbb, de legalább 200 éves hagyományról van szó.
Több vásári bábjátékosról is tudunk, akik Vitéz Lászlót játszottak, sőt volt olyan, akinek mindkét figura megtalálható volt a bábos ládájában.
Eddigi felkutatott adatok szerint, a Vitéz László bábfigura neve először 1840-ben fordul elő egy újsághírben.
Biztos, hogy a Hincz bábos család repertoárjában is előfordult a XIX. sz. második felében, később Orbók Lóránd művész bábszínházának állandó konferansziéja és bábszínház névadója is az 1910-es években, majd a Kemény-Korngut család tartja műsorán a Vitéz László jeleneteket egészen napjainkig.
A ma is élő 83 éves mester, Kemény Henriknek köszönhetően a legismertebb és legnépszerűbb bábfigura Magyarországon.
Nagy népszerűségét a nemrég legmagasabb állami kitüntetéssel jutalmazott Kemény Henrik egyedülálló tehetségének köszönheti. Családi hagyományt folytatva immár harmadik generációs bábjátékos.

Pályi János ezt a hagyományt folytatja, „temperamentumával és mesteri kézjátékával sajátos egyéni ízekkel gazdagítva a Vitéz László történetet”, melyet számos nemzetközi fesztiválon ismertek már el.

 

A Vitéz László és a csodamalom című jelenet

A molnár mester malmát megszállják az ördögök és a szellemek. Nem engedik megőrölni az emberek búzáját. Liszt nélkül nincs kenyér és akkor oda az élet.
A Molinári bácsi megkéri Vitéz Lászlót, zavarja el az ördögöket és a szellemeket a malomból, aki némi gondolkodás után rááll. Kap egy zsák búzát, hogy őrölje meg a malomban.
Ha ez sikerül, ebből tudni fogja a Molinári bácsi, sikerült-e a feladatot teljesíteni, hiszen ő nem meri végignézni mire jut Vitéz Lacink az ördög armadával. Elbúcsúzik. Vitéz László marad és megpróbálja bevinni a zsákot a „majomba” (malomba), de sorra útját állják az ördögök. Utoljára a halállal is szembe kell néznie.
Végül is a malom újra őrölni kezd, és zsák búzából egy zsák liszt lesz. De a molnár mégsem akarja kifizetni a jutalmat. Őt is móresre tanítja hősünk. Végül az igazi jutalom a közönség tapsa lesz.

A magyar nyelvben az élet szó a búzát is jelenti. „Ha van kenyér az asztalon, már nem halunk éhen.” – mondják az öregek mifelénk.

Köszönet Kemény Henriknek, aki kezén éltetve ránk hagyományozta ezt a figurát!

Rendezte: Kovács Ildikó
Tervezte: Majoros Gyula

fotók Déváról
fotók Kaposvárról

 
  vissza az előadásokhoz