Header image  
"Aki dudás akar lenni..."  
 
    főoldal
 

Kovács Ildikó életrajza

 

Az indíttatás évei (1927-1950)
(részlet)

1927. december 5.-én született Sepsiszentgyörgyön.
A hivatalos papírok szerint 5-én. Édesapja 1987-ben hosszú hallgatás után, közvetlenül halála előtt magához hivatja, akkor ő hatodika hajnalát jelölte meg születésnapjaként.
Édesapja Kovács Jenő könyvelő, hites könyvvizsgáló.
Édesanyja Balás Margit okleveles kertész (a budapesti főiskolán végzett). Ildikó születéséig Sepsiszentgyörgy város főkertésze. Feladja hivatását, és az anyaságot tekintette legfontosabb feladatának.

Apai ágon nagyapja, Kovács László katonatiszt. Gömör megyei származású. Fiatalon meghalt, Ildikó nem ismerte. Nagymamája Zathureczky Janka. Ebből a családból származik Zathureczky Emília a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum alapítója, aki Ildikó dédnagymamája.

Anyai ágon nagyapja Balás Ernő vízszabályozó és útépítő mérnök. Az 1-es nemzetközi út, Erdély fő útvonalának egyik tervezője és kivitelezésének vezetője. Ildikó kisgyermekként az akkor éppen Szebenben lakó nagyapját gyakran látogatta meg édesanyjával. Hármasban jártak moziba. Chaplin a kedvence, de némafilmek sztárjainak egész generációját ismeri meg. Hans Moser, Stan és Pan, Baster Keaton.
Nagymamája Worbesz Margit sváb család sarja, aki Brassóban ismerkedett meg a nagypapával, de 1905-ben elváltak. A válás után visszaköltözött Pestre.
Második felesége Szilárd Konstanca (Szika néni), Sepsiszentgyörgyön volt tanárnő. Szabadkai születésű pedagógus családból származott. Az idős korában magához veszi Ildikó Kolozsvári lakásába a hatvanas évek végén.

Sepsiszentgyörgyön él 1942-ig.
„Az egész kisváros egy pittoreszk helyszín volt, jellegzetes figuráival, hangulatával. A Karnyóné előadásomból Karnyónénak innen eredeztethető a szelleme, hangulata.” Az elemi iskolák után Mikó Leánygimnáziumba jár.
„Unatkoztam az iskolában, de sohasem tanultam otthon. Megalázónak tartottam, ahogy a gyenge minőségű, nemegyszer groteszk külsejű, jellegtelen pedagógusok „kezelték” a gyermekeket. Alig két pozitív, művelt igazi pedagógusnőre emlékezhetem.”
Az egyik Seprődi Kiss Anikó magyar tanárnő, másik a zenetanárnő volt aki, Bartókot és Kodályát ismertette meg vele.

„1942-ben Budapestre költöztünk.
Apám a közellátási minisztériumban hiteles könyvvizsgálói állást vállalt. Budapesten laktunk 1946-ig. Nem voltam hajlandó folytatni a gimnáziumot az iskolafóbiám miatt.”
1942-44 között az Arlen Stúdióban, a híres Antonió fényképész tanítványánál, Sámuel Lászlónál fotósegéd.
„1942-44-ben fényképész inas voltam és 1945-től fényképész segéd. De mivel mindegyik műteremben rutin-munka folyik, már nem nagyon lelkesedtem. Sőt, zavart a fényképészet technikai részei, már pedig ennek meghatározó szerepe van.”
Közben beiratkozik Dienes Valéria Orkesztikai Iskolájába. Két évet tanult nála 1942-44 között, ez volt az utolsó Dienes osztály. Dienes Valéria az első magyar professzor nő. Példaképe Isadora Duncan, aki elindítja a modern szabadtáncot, a mozgás reformját.
„Az egyik vizsga után Vali néni behivatta édesanyámat és elmondta neki, tehetségesnek tart és a táncos pályát javasolja számomra.” Édesanyja mellett ő volt az a példakép, aki a modern nő modelljét mutatta meg neki. A szabad, művelt nő, aki a tehetségét tudatosan kibontó alkotóművész is. Édesanyjával gyakran jár Vigadó-béli koncertekre, színházi előadásokra, kiállításokra és operába.

 

Az első bábszínházi élmény

A „vak bábost” ekkoriban látja a Podmaniczky utcában. Ez a Rév István-féle Nemzeti Bábjátékszín Toldi előadása lehetett. Nem tett rá nagy hatást. Homályos emlék maradt számára.

 

Meghatározó színházi élmények

Harald Kreutzberg svájci szóló táncos estjét látja Pesten. Ildikó emlékei szerint nagyon expresszív táncos. Tematikus táncjelenetek szerepeltek műsorán (Mozart etűd, a kertész, a középkori halálkör), pantomimszerű jeleneteket adott elő. Nagyon emlékezetes volt számára a középkori haláltáncokat idéző epizód. Tánccal eljátszott gondolatok. Majdnem pantomim, dramatikus tánc. Itt figyel fel a táncdramaturgia, egyáltalán a dramaturgia fontosságára.

Emlékezetes színészi alakítások
Pirandelló: Hat szerep keres egy szerzőt című előadásában Tolnay Klárit és Somlay Artúrt. Molière: Képzelt beteg Turay Ida, Tapolczaival. Látta Bajor Gizit is színpadon. Thorton Wilder Kisváros című előadás is emlékezetes volt számára.

Az opera
Első opera előadás, amit látott a Rigoletto volt az Operaházban. Enyv és porszagú díszletvilág és a nevetséges konzervatív színészi játék. Ezzel éles ellentétben ált Rossini operája a firenzei Teatro Communale vendégjátéka a Hamupipőke. A zene diktálta izgalmas színház volt. A táncszerű stilizált mozgás a zene ritmusára és ütemére, élő, sodró lendületű színházi élményt nyújtott számára. „Nem a színpadi színjátszás statikus ácsorgó színészetét kell utánozni az opera színpadán, hanem stilizáltan, ahogyan az olaszok tették, kell játszani.” – emlékezik Ildikó.
A színpad élt és lüktetett. Mintha Wagner és Appia opera reformját látta volna megelevenedni.

 

1946 őszén hazaköltöznek Sepsiszentgyörgyre
Beiratkozik Farkas Boriska konzervatóriumának mozgásművészeti osztályába. Az itt folyó munka, ritmikus torna és expresszív tánc, Lábán Rudolf és Dalcroze rendszerére épült. Már önálló koreográfiákat is készít. Farkas Boriska unokatestvérével Fux Pállal ekkor ismerkedik meg, akivel a váradi bábtagozatnál majd együtt dolgoznak, mint sikeres tervező és rendező páros.
Mattis Teutsch János képzőművészeti szabadiskolájába jár 1946-1948 között Brassóban. Mattis Teutsch János (1884-1960) A századelő elismert szobrász festőművésze.
A szecessziótól jut el a posztimpresszionizmuson át az expresszionizmusig. Az örökösen pipázó Mattis Teutsch nagy hatást gyakorol rá. „Már megjelenésével is különleges ember volt. Úgy nézett ki, mint Ludwig van Beethoven halotti maszkja”.  Modellek után aktokat és krokikat rajzoltat tanítványaival. Egy vonallal a végső forma keresése a cél, ezzel kifejezni a tömeget és a formát. „Látni tanított. A lényeglátást tőle tanultam meg.”

    Ekkoriban határozza el a zene-mozgás-báb hármasságára épülő előadások létrehozását. Farkas Boriska konzervatóriumának zongorakísérője mesél neki egy női bábjátékosokról, aki egyedül játszott egy parkban. Az előadásban zenére táncolt és mozgatta bábjait. A jelen lévő Fux Pállal hosszan beszélgettek erről. Elhatározzák, hogy bábszínházi előadást készítenek aDon Quijotéból. Később Nagyváradon született meg az előadás, amit pályáján még több feldolgozás követett. (Kecskeméten, Zalán Tibor szövegével, a Budapest Bábszínházban Kálid Artúr főszereplésével.)
Emlékei szerint ekkor határozta el, hogy bábszínházzal akar foglalkozni, mert az elő szereplők mozgása, a zene és a bábfigurák együttes hatása, tehetségének és érdeklődésének a legmegfelelőbb színházi forma.
A bábu és a pantomim lett az örök szerelem.

 

Kolozsváron a művészeti iskolában (1948-1949)

1948 ősszén kezdi működését egy magyar nyelvű művészeti iskola Kolozsváron, ide jön felvételizni. Népszerű Művészetek Szabadiskolája. Összegyűjtik az összes magyar művésztanárt Kolozsvárra. Négy tanszak közül lehet választani: zeneművészet, mozgásművészet, képzőművészet, színházművészet. Ildikó a felvételin két saját koreográfiáját táncolja el mezítláb. Pantomimet akar tanulni, de nincs ilyen szak csak balett. Nem veszik fel.
Haragos, lázadó levelet írt a tanulmányi vezető Kovács Zoltánnak (festőművész), és tudatja vele a jövő mozgásművészete a pantomim és nem a balett. Felveszik a ritmikus torna és néptánc szakra. Bejár a szabadiskola festő szakára is krokizni. A grafikai tehetsége ma is megmutatkozik a rendezőpéldányok rajzos részeiben.
A szabadiskolai tanulmányai mellett, már tudatosan keresi a bábszínházzal való kapcsolatot.

 

Az amatőr bábcsoport (1949-1950)

A Magyar Népi Szövetségben működik egy amatőr bábcsoport, itt találkozik először a bábok világával.
Akkoriban egy magyar tanár vezette a csoportot, sajnos a nevére már nem emlékszik Ildikó.
A tagok: Lukász Bella, Tirsch Gizi, Botár Zsóka és Fischer Edit.
Persze Ildikót a rendezés érdekli, de neki is kell játszania. Nincs férfi, kell egy fiús hangú játékos. Ildikó baritonja megoldás az égető problémára. Az első szerepe Jancsi lesz a Jancsi és Juliskában. Bérelt konflissal járnak óvodákban, iskolákba az előadásokkal. De a vágóhíd zsíros palatójú teherautója is szállítja a bábszínházukat. Szinte minden nap játszanak. Rengeteg előadást teljesítenek. Meghatározó tapasztalatokat szerez a bábszínész munkájáról és gyermekekkel való kommunikációról. A bábjátékos alázatos mindennapi szolgálatáról. Első előadásuk az Erős János ezt követte az Erdő népe bajban van, Három kismalac,Tündér Ilona. A darabokat Lukász Bella és Ildikó írta és ők készítették a bábokat is. A bábfejek a szobrászoktól ellesett kasírozással készültek. A mai bábszínház falait is ők kezdik építeni.
Fischer Edit a vezető, aki rendezi a csoport előadásait is. Ő lesz az első igazgatója a frissen alakult Állami Bábszínháznak, de röviddel a színháznyitás után, még 1950-ben elmegy művészettörténetet tanulni és átadja a vezetést Negulescu Surányi Erzsébetnek.

 

Kovács Ildikó a bábrendező életútjának szakaszai

Kolozsvári Állami Bábszínház (1950-1955)
Nagyváradi Állami Bábszínház (1955-1958)
Kolozsvári Állami Bábszínház (1958-1984) a kolozsvári bábszínház „arany korszaka”.
„(Kényszer) nyugdíjas évek”. Rendezések szinte minden erdélyi bábszínházban és Pécsett. (1984-1990)
Kecskeméti Ciróka Bábszínház, nyári Soros-iskola Erdélyben (1990-1998) „a kecskeméti iskola megteremtése”.
Rendezések magyarországi és romániai bábszínházakban és egyéni bábjátékosokkal.
(1998-2004)

2004 után, néhány rendezés mellett, a fő figyelmét könyvírásra és a bábszínész nevelésre fordítja.
Kovács Ildikó jelenleg Kolozsváron él.
Isten tartsa meg nekünk egészségben!
                                                                               
                                                                                                    Pályi János